A keresztény kisegyházak társadalmi küldetése

Európában és Magyarországon

konferencia nyilatkozata

Mi, a konferencia-nyilatkozat aláírói kijelentjük,

hogy a Magyarország területén evangéliumi értékek szerint működő – azokhoz tanításukban hozzá nem tevő és azokból el nem hagyó – egyházak, gyülekezetek, hit- és imaközösségek szerves, elemi és elválaszthatatlan részei a magyar kultúrának. Társadalomtudományi kutatások igazolják, hogy hasznos szereplői a társadalomnak, a civil- és a közélet minden releváns dimenziójának. Az ezekhez való kapcsolódásuk élő, aktív és folyamatos a magyar nép és a keresztény üzenet első, személyes megtérést/megtéréseket eredményező találkozása óta. Ezt tudományos kutatások publikus eredményei is tanúsítják. Az evangéliumi értékek közösségi jelenléte a magyar államiság fejlődésének minden szakaszában aktív és határozott volt – még akkor is, amikor ezek a prioritások ellenállásba, üldözött helyzetbe szorították az Egyetemes Egyház evangéliumi értékeket minden fórumon vállaló tagjait.

Kijelentjük, hogy minden közösség, amely a társadalom egésze számára a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapjára építve közvetíti az evangélium üzenetét és értékeit, eleven és elválaszthatatlan része Krisztus egyházának.

Üdvözöljük

a magyar társadalom rendszerváltást követő, és máig töretlen nyitottságát, amely lehetővé teszi az evangéliumi értékeket képviselő közösségek aktív működését. Üdvözöljük továbbá a rendszerváltást követő törvényhozás és kormányzatok azon törekvését, amellyel a fentebb jellemzett közösségek civil társadalmi aktivitását segítették.

Támogatjuk

azokat a társadalmi és politikai folyamatokat, amelyek lehetővé teszik az evangéliumi-keresztény üzenet továbbadásának katalizálását, valamint segítik a keresztény kinyilatkoztatás minden ember számára hasznos és jó értékelemeinek beépülését a kultúra és a közélet fejlődési folyamatába. A politikai döntéshozók felelősségének tekintjük, hogy az egyházak definiálásának és jogállásuk meghatározásának előkészítő folyamatában tudományosan is indokolható álláspontok mentén végezzék munkájukat. Ez az azonos értékeket képviselő és aktív társadalomépítő, civil és közéleti funkciókat ellátó, de különálló egyházakként működő közösségekkel kapcsolatos törvényalkotási folyamat nélkülözhetetlen része.

Aggodalmunkat fejezzük ki

azokkal a társadalmi és politikai jelenségekkel kapcsolatban, melyek erőtlennek, nevetségesnek, avíttnak, pusztán historikusnak bélyegzik, kisebbíteni, visszaszorítani akarják, valamint kirekeszteni valónak – hovatovább megsemmisítendőnek – minősítik a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás értékeit, illetve azokat a közösségeket, gyülekezeteket, „nagy-” vagy „kisegyházakat” és azok hitvalló tagjait, amelyek mindezeket az értékeket kisebbítés vagy hozzátoldás nélkül képviselik. 

Tudomásul vesszük a jelenlegi kormányzat társadalmi felhatalmazásából eredeztethető, határozott egyházügyi intézkedésekkel kapcsolatosan kinyilvánított szándékát, köztük azt az irányt, amely szerint az „egyház” jogi minősítést csak az arra tartalmilag és formailag méltó közösségek tarthatják meg, nyerhetik el.

Segíteni szeretnénk

tudományos, szakmai szempontok megosztásával a Magyar Köztársaság Országgyűlését és Kormányát minden jogalkotási folyamatban, melyek az egyház jogállás tisztázását célozzák. 



Budapest, 2010. november 11.                                                                                         Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest